MNB kamatdöntés: maradt az 5,50% alapkamat

Az MNB kamatdöntése röviden

A Monetáris Tanács október 20-i ülésén nem változtatott a kamatfeltételeken. A döntés október 21-től érvényes:

Az utolsó lépés augusztusban volt, akkor 25 bázisponttal csökkentette a kamatot a jegybank. Szeptemberben már megállt a csökkentés – erről szeptemberi cikkünkben írtunk részletesen. A mostani ülés részletes jegyzőkönyve november 4-én jelenik meg.

Miért nem csökkentett a jegybank, ha ilyen alacsony az infláció?

Első ránézésre ellentmondásnak tűnik: a szeptemberi infláció mindössze 1,6% volt, a maginfláció 1,9% – mindkettő a jegybanki cél alatt. A jegybank közleménye szerint azonban a mostani kamatszint tartása szükséges ahhoz, hogy az inflációs cél tartósan teljesüljön. Az indokok:

• Magasak a globális olaj- és gázárak, és a geopolitikai feszültségek nem enyhültek.
• Emelkednek a nemzetközi hozamok, a nagy jegybankoknál a piac újabb kamatemelésekkel számol.
• A hazai kockázatok közül a jegybank a költségvetési pályát, az euróbevezetéssel kapcsolatos várakozásokat és a kockázati felárakat emelte ki.
• Az infláció a következő hónapokban kissé emelkedhet. A jegybank 2026-ra átlagosan 1,8%-os, 2027-re 3,1%-os inflációval számol.

Fontos háttér, hogy 2028. január 1-jétől 2,5%-ra csökken az inflációs cél a mostani 3%-ról. Egy alacsonyabb célhoz a jegybanknak szigorúbb kamatpolitikára van szüksége – ez is az óvatosság felé húz.

Mit mondott Varga Mihály jegybankelnök?

A döntés utáni sajtótájékoztatón a jegybankelnök több fontos kérdést is érintett:

• Óvatosság: a kedvező hazai folyamatok ellenére az óvatos megközelítés fenntartását tartják szükségesnek. Konkrét kamatcsökkentésről vagy annak időzítéséről nem beszélt.
• Infláció: az alacsony infláció nagyrészt a tavaszi forinterősödés következménye, a következő hónapokban némileg emelkedő inflációval számolnak.
• Költségvetés: a 2030-ig tartó fiskális pálya konzisztensnek tűnik az eurócsatlakozási tervekkel, de a részletes tervezetet a Költségvetési Tanács még nem kapta meg.
• Euró: az ERM-II árfolyamrendszerhez viszonylag gyorsan lehetne csatlakozni, az euró bevezetéséhez azonban további előkészítő munka kell – a döntés a kormányé.
• Forint: az árfolyam a korábbi erősebb szint körül mozog, és csökkentek a kilengések.

Mit jelent ez Önnek?

Ha most venne fel lakáshitelt

A piaci lakáshitelek kamata nem követi napra pontosan az alapkamatot, de annak szintje meghatározza a kereteket. A mostani döntés után a következő hetekben nem várható érdemi kamatcsökkenés a banki ajánlatokban.

A támogatott hiteleknél más a helyzet: az Otthon Start és a 2027-től induló Wekerle Plusz kamata fix, és nem függ az alapkamattól. Aki ezekre jogosult, annak a kamatdöntés kevésbé számít, mint az, hogy melyik program feltételei kedvezőbbek számára – erről a Wekerle Pluszról szóló cikkünkben írtunk.

Ha változó kamatozású hitelt törleszt

A változó kamatozású hitelek referenciakamata, a BUBOR, szorosan követi az alapkamatot. Mivel az alapkamat változatlan, a következő kamatforduló sem hoz érdemi könnyebbséget. Ha a törlesztőrészlete megterhelő, érdemes megnézni, nem éri-e meg fix kamatozású hitellel kiváltani – a végtörlesztési díjat és az új hitel költségeit is beleszámolva.

Ha megtakarít

A megtakarítóknak ez kedvező helyzet: a kamatok jóval az infláció felett vannak. Az alapkamat 5,50%, az infláció 1,6% – a reálkamat közel 4 százalékpont, ami történelmi összevetésben is magas. A fix kamatozású állampapírok kamata jelenleg 5,5% körül alakul.

Ez az ablak azonban nem nyitott örökre. Az elemzők nagy része a következő hónapokban kamatcsökkentést vár, és ha a jegybank lép, a betéti és állampapír-kamatok is lejjebb mennek. Aki hosszabb távra tenne félre, annak most érdemes a mai kamatszintet hosszabb időre rögzítenie. A lehetőségekről a megtakarítási oldalunkon és a reálkamatról szóló cikkünkben olvashat.

Mi jöhet novemberben és decemberben?

Az idei évben még két kamatdöntő ülés van hátra. Az elemzők várakozásai a döntés után:

Hogy a jegybank lép-e decemberben, az több tényezőn múlik: az energiaárak alakulásán, a nemzetközi hozamokon, és azon, hogy a piac mennyire tartja hitelesnek a 2027-es költségvetést. A költségvetés 4,9%-os hiánycélja és egy esetleges euróbevezetési menetrend a forintot és a hozamokat is stabilizálhatja – ez nyithatja meg az utat a kamatcsökkentés előtt.

Gyakori kérdések

Csökken a lakáshitelem törlesztőrészlete a kamatdöntés után?

Fix kamatozású hitelnél nem változik semmi. Változó kamatozásúnál a következő kamatfordulón a BUBOR aktuális szintje számít – mivel az alapkamat nem változott, érdemi csökkenés most nem várható.

Érdemes most hitelt felvenni, vagy várjak a kamatcsökkentésre?

Ha a lakásvásárlás most aktuális, a kamatcsökkentésre várni bizonytalan stratégia: egy 25 bázispontos csökkentés egy 30 milliós, 25 éves hitelnél havonta nagyjából 4 700 forint különbséget jelent. Sokkal többet számít a jó ingatlan, a megfelelő kamatperiódus és a bankok közötti különbség.

Mikor lesz a következő MNB kamatdöntés?

Novemberben, az idei utolsó pedig decemberben. A mostani ülés jegyzőkönyve november 4-én jelenik meg, amely a döntés hátteréről ad részletesebb képet.

Mit jelent az, hogy 2028-tól 2,5% az inflációs cél?

A jegybank alacsonyabb inflációt céloz, ami hosszabb távon kiszámíthatóbb árakat jelent. Rövid távon viszont szigorúbb kamatpolitikát kíván, ezért a kamatok lassabban csökkenhetnek, mint ha a cél 3% maradna.

A cikk az MNB Monetáris Tanácsának 2026. október 20-i közleményén, a jegybankelnök aznapi sajtótájékoztatóján és a döntést követő elemzői véleményeken alapul. A kamatokra és a várható kamatpályára vonatkozó információk tájékoztató jellegűek, nem minősülnek befektetési ajánlásnak.